Donald Trump bejelentette, hogy 230 millió dollárt követel az amerikai Igazságügyi Minisztériumtól (DOJ), amelyet a korábbi szövetségi vizsgálatok miatt szeretne kártérítésként megkapni. Az összegre vonatkozó igény a 2016-os választási kampány és Oroszország lehetséges beavatkozása, valamint a 2022-es titkos dokumentumokkal kapcsolatos FBI-nyomozás eseményeit érinti. Ezek során Trump Mar-a-Lago birtokát is átkutatták, amivel szerinte jogtalanul sértették a magánélethez fűződő jogait.
A helyzet különlegessége, hogy a döntéshozó testületben több korábbi Trump-kampányjogász is helyet kapott, most pedig a DOJ ellenfeleivé váltak. A vitában szóba kerül az is, hogy a követelt összeg lényegesen meghaladja azt a határt, amely esetén a DOJ belső szabályzata szerint magas szintű jóváhagyás szükséges.
A beszélgetés résztvevői hangsúlyozzák, milyen szokatlan és történelmileg példátlan helyzetet teremtene, ha egy volt elnök adófizetői pénzekből kapna kompenzációt személyes sérelmei miatt. Felmerülnek etikai aggályok is, mivel a döntési folyamatban Trumphoz személyesen kötődő jogászok vesznek részt.
Az elemzők többek között arra keresik a választ, hogy ez a lépés mennyiben jelent politikai stratégiát, illetve milyen lehetséges következményekkel járhat ez az amerikai joggyakorlat és a demokrácia szempontjából.
