A digitális világ féktelen erői szabadulnak el ebben a friss elemzésben, ahol a Tron-univerzum harmadik filmje, a Tron: Ares kerül górcső alá. Hatalmas várakozás előzte meg a filmet, hiszen évtizedeken keresztül a rajongók remélték, hogy a Tron: Legacy történetének folytatását láthatják viszont. Azonban a visszatérés nem úgy alakul, ahogyan azt sokan várták.
A film középpontjában a vállalati intrikák és technológiai innovációk állnak, ahol az Encom vállalat és riválisa, a Dillinger Systems küzdelme bontakozik ki. Megjelenik a digitális világ és a valós világ közötti átjárhatóság lehetősége, amely komoly erkölcsi és gyakorlati problémákat vet fel.
Az új karakterek és témák, mint például a mesterséges intelligencia öntudatra ébredése vagy a technológia fegyveresítésének veszélyei, gondolkodnivalót adnak. A vizuális effektek és a filmzene kiemelkedőek, utóbbiért a Nine Inch Nails felel, amely hangulatában idézi a korábbi részek legendás soundtrackjeit. Árnyaltan jelenik meg a nosztalgia, és felmerül, mennyire lehet egy folytatásban valóban továbbvinni egy korábbi történetszálat, vagy mennyire válik önállóvá az új alkotás.
Felvetődik a kérdés, hogy mennyire működik jól a régi karaktereket teljesen új szereplőgárdával kiváltani, illetve a franchise tematikus mélységei vagy felszínes látványelemei dominálnak-e napjainkban. A Tron: Ares ezzel együtt izgalmas táptalajt kínál a digitális korszak etikai dilemmáiról való elmélkedéshez is.
