Eswatini távoli, vidéki területéről indul a videó, ahol a készítő egy szokatlan, elhagyatott vendégházban töltötte az éjszakát. Sem recepció, sem lehetőség nincs a kapcsolatteremtésre, így sátorozni kényszerül. Innen kezdi útját, miközben az ország központját, az Ezulwini-völgyet célozza meg trike-jával.
Az úton számos helyi lakossal találkozik: gyerekekkel, boltosokkal, árusokkal, akik meglepetten fogadják a Franciaországból érkező utazót és járművét. A helyi emberekkel való barátságos, humoros interakciók során a napfényről, szabadtéri testről, nyelvtanulásról és a helyi szokásokról esik szó. Közben a vendégszeretet, a baráti kapcsolatok kialakításának próbálkozásai, valamint a kulturális különbségek is előtérbe kerülnek.
Néhány beszélgetés rávilágít az afrikai vidéki élet mindennapjaira: vízhordás, egyszerű boltok, apró szolgáltatások, illetve az ország történelmére is kitér egy rövid visszaemlékezés erejéig. Felmerül kérdésként az is, mennyiben hasznos vagy problémás az országoknak szánt nemzetközi segély.
Az utazást nehezíti az infrastruktúra hiánya, a vendégfogadó rendszerek sajátosságai és a folytonos tanulási, alkalmazkodási kényszer – mindez izgalmas pillanatokhoz, váratlan helyzetekhez és sokszínű emberi kapcsolatokhoz vezet.
