Az esemény 2006 augusztusának egyik korai reggelén kezdődik Lexingtonban, Kentucky államban, ahol a Comair 5191-es járata rutinszerű regionális útra készül Atlanta felé. Minden rendben zajlik, de már az előkészületek során apró hibák észlelhetők: például a pilóták tévedésből rossz repülőgépre szállnak fel, majd gyorsan észlelik és korrigálják a hibát.
A repülőgép személyzete tapasztalt pilótákból áll, akik korábban többször repültek ezen az útvonalon, és ismerik a repülőteret. A felkészülés során azonban elmaradnak fontos, sztenderd eljárások, többek között a részletes taxiút eligazítás, amely az adott reggelen a megszokottnál „egyszerűbbnek” tűnik a személyzet számára.
Az utasokat fogadó légikísérővel együtt összesen 50 ember tartózkodik a fedélzeten. A korai, sötét órákban a repülőtéren felújítási munkálatok és világítási problémák is megnehezítik a tájékozódást, de ezek nem tűnnek fel különösebb akadálynak a tapasztalt pilóták számára.
Indulás előtt a pilóták között lezajló, nem a repülési műveletekre vonatkozó laza beszélgetések felhívják a figyelmet a „steril cockpit” szabályainak fontosságára – ezek a szabályok tiltanak minden nem lényegi beszédet a repülés kritikus szakaszaiban, például gurulás közben.
A járat sorsa azonban egy jelentéktelennek tűnő, de végzetes tévedésen múlik: a személyzet tévesen az általuk megszokott gyakorlat alapján gurul, azonban a szokatlan körülmények, a rutinszerűség és a figyelem elterelődése miatt egy rövid, alkalmatlan futópályán állnak meg, és készülnek felszállásra – miközben abban a hitben vannak, hogy a hosszabb, megfelelő pályán vannak.
A történet során felmerül, hogy hogyan tévesztheti el két tapasztalt pilóta alapvető helyzetét, milyen váratlan emberi és rendszerbeli gyengeségek járulhatnak hozzá egy baleset kialakulásához. A videó részletesen bemutatja, miként vezethet apró hibák, felületes rutin és hiányzó ellenőrzések láncolata tragikus következményekhez, valamint rávilágít arra is, hogyan működhet (vagy hibázhat) a légi közlekedés biztonságát szolgáló rendszer.
