Az elektronikai eszközök torzításának jelentőségét járja körül a videó. Felveti a kérdést, hogy valóban érdemes-e ultraalacsony teljes harmonikus torzítást (THD) hajszolni, például erősítők vagy DAC-ok esetén, amikor maga a hangszóró vagy akár az analóg lemezjátszó is jóval magasabb torzítási értékekkel dolgozhat.
A hangzási élményt nem kizárólag a torzítás mértéke határozza meg. Megjelenik a gondolat, hogy milyen mértékben hallható különbség az alacsony torzítási értékek között, valamint szóba kerülnek a mérési módszerek és azok korlátai is. Felmerül a kérdés, vajon tényleg érezzük-e a különbséget, vagy inkább az elektronikai áramkör felépítése, topológiája és más műszaki tulajdonságok adnak karaktert a hangzásnak.
A részletek között szerepel a fáziseltolódás, a „slew rate” (jelváltási sebesség), valamint a negatív visszacsatolás hatása is. Ezek a tényezők mind-mind befolyásolhatják a hangzást, miközben a mérhető torzítási értékek alapján azonosnak tűnhetnek a készülékek.
További izgalmas kérdés: mennyire érdemes a műszeres eredményekre hagyatkozni az audioeszközök kiválasztásánál, illetve hol húzódik a hallható és a statisztikailag kimutatható torzítás határa?
