Mi motiválta az országokat a második világháború kirobbantására? A világtörténelem legnagyobb és legpusztítóbb konfliktusának eredetét sokféle szempontból lehet vizsgálni: a birodalmi törekvések, a terjeszkedési vágy, valamint a vezetők személyisége is befolyásolta az eseményeket.
A harcok szinte minden földrészt érintettek, a Csendes-óceán szigeteitől, Észak-Afrikán és Európán át egészen Ausztráliáig. Meglepő módon még helyek is részt vettek ebben a történetben, mint például Svalbard vagy az Antarktisz.
Meddig tartott a második világháború? Különböző országok máshogy tartják számon a háború kezdetét és végét. A konfliktus lecsengése után újabb ellentétek, háborúk és hidegháborús szembenállás is kialakult.
Kik harcoltak, és voltak-e semleges országok? Az államok és birodalmak jelentős része részt vett a háborúban, míg néhányan, mint Svédország vagy Portugália, megmaradtak semlegesek. A besorozás és toborzás módszerei is országonként változtak.
Milyen harcmodorok, fegyverek és taktikák jelentek meg? A küzdelem földön, vízen, levegőben és akár az információs térben is zajlott. Innovatív vagy különös megoldások, mint például az állatok bevetése és a megtévesztési technikák, szintén fontos szerepet kaptak.
Szó esik nagy csatákról, mint Sztálingrád vagy D-Day, és arról, hogy a nők milyen szerepet töltöttek be a háborúban. Hogyan alakultak a frontok, mi vezetett a híres dunkerque-i mentőakcióhoz, vagy miért támadta meg Japán Pearl Harbort?
A nagyhatalmak szövetségei, szembenállásai és a háború utóélete is terítékre kerülnek. A néző betekintést kap a veszteségek és áldozatok számába, sőt, azt is megvizsgálhatja, milyen lett volna a világ, ha Németország győzött volna.
