Az Anthropic nevű vállalat, amely a Claude mesterséges intelligenciával foglalkozik, példátlan nagyságrendű szerzői jogi per rendezésére kényszerül. A vád lényege, hogy az Anthropic jogvédett könyveket töltött le és használt fel modelljeinek betanításához, miközben azt feltételezte, hogy ez a felhasználás a ‘fair use’ kategóriába tartozik – ám a bíróság elutasította ezt az érvelést.
A helyzet komolyságát az is aláhúzza, hogy az eset túlmutat a cégen: egész iparági precedenst teremt arról, hogy milyen következményekkel járhat a szerzői jogokat sértő adatgyűjtés az MI-fejlesztés során. Milyen bonyolult folyamat derítette fel az illegális adatforrásokat? Több százezer oldal dokumentum, gigabájtos adathalmazok és metaadat-elemzések vezettek oda, hogy egyértelműen visszakövették a forrást ezekre a kalóz oldalakról származó könyvekre.
A per során többször felmerül az iparág jövője: változnak-e az adatbeszerzési szokások, és milyen mértékben nőhet a legális adatszolgáltatók értéke? Külön figyelem irányul arra, hogy a jogi következmények meddig terjednek – csak a múltban történt jogsértés rendezhető-e, vagy minden kiadott tartalomnak vizsgálat alá kerülhet a jogsértő eredete?
Érdekes párhuzamok jelennek meg más projektek, például a Google Books kapcsán, illetve felvetődik a kérdés: milyen hatásai lehetnek a hasonló pereknek az AI fejlesztési és befektetői környezetre? A videó felvezeti mindezen szempontok elemzését, körüljárva a jogsértő adatfelhasználás, a fair use definíciója és az MI-piac dinamikájának kérdéskörét.
