A kriptovaluták jövőbeni szerepe a digitális eszközök világában egyre inkább háttérbe szorulhat, ugyanis a tokenizált valós eszközök (RWA-k) kerülhetnek előtérbe. Felmerül a kérdés, mik azok az RWA-k, hogyan működnek, és miért kapnak egyre nagyobb jelentőséget a pénzügyi rendszerben?
Szemléletes példákon keresztül bemutatásra kerül, mennyire összetett hagyományos eszközöket – például részvényeket – kibocsátani és kereskedni, mennyi kézi folyamat és közvetítő szükséges hozzájuk. Szóba kerülnek a blokklánc-alapú megoldások, amelyek automatizálhatják ezeket a lépéseket, leegyszerűsítve és átláthatóbbá téve az eszközalapú tranzakciókat.
Kétféle blokklánctípust ismertetnek: az engedélyezett (permissioned) és az engedély nélküli (permissionless) rendszereket, valamint ezek előnyeit, hátrányait, és hogy melyik lehet a befektetők számára vonzóbb a jövőben. Változatos példákkal mutatják be, hogyan különböztetjük meg a natív és nem natív RWA-kat, valamint milyen érdekes kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, miként változtathatja meg mindez a tőkepiacokat.
Külön említést kapnak a stabilcoinok mint kulcsfontosságú szereplők a rendszerben, és az is, hogy a kormányzatoknak miért lehet érdekükben állni a spekuláció ösztönzése ezen új digitális eszközök piacán. Felvetődik az a stratégiai összefüggés, hogy az RWA-k elterjedése befolyásolhatja az országok államadósság-finanszírozását és a befektetési stratégiákat világszerte.
