Az elmúlt években megjelentek a tokenizált részvények, azonban 2025-ben fordulópont következett be: a jelentős kriptovaluta-platformok és a szabályozó hatóságok is komolyabban kezdtek foglalkozni a témával. Ezek a tokenek a hagyományos részvények árfolyamát követik, például az Apple, Tesla vagy Nvidia papírjait, lehetővé téve akár 24/7-es kereskedést, ugyanakkor a birtokosuk nem válik hivatalos részvényessé.
Különböző megoldások léteznek arra, hogyan kapcsolódnak ezek a tokenek a valós részvényekhez. Egyes szolgáltatóknál ténylegesen vásárolnak részvényeket, és ezekhez kapcsolják a kiadott tokeneket, de a jogok (szavazat, osztalék) gyakran hiányoznak. Egyes új projektek, mint a SoloTex vagy a Superstate, már kísérleteznek azzal, hogy a token ténylegesen részvényesi jogokat is biztosítson.
A piac elképesztő növekedést mutat; hónapok alatt a tokenizált részvények piaci kapitalizációja több száz millió dollárra ugrott, és számos nagy platform – például a Backed Finance, amely a xStocks-ot is elindította – látványos volumennövekedést produkált. Az is figyelemre méltó, hogy a nagy amerikai és európai kriptotőzsdék, például a Kraken, Bybit, Gemini vagy Robinhood, folyamatosan bővítik kínálatukat ezen a téren.
Az egész kezdeményezés egyre nagyobb szabályozói figyelmet kap. 2025-ben a Dinari és a SoloTex voltak az elsők, akik teljes körű, hivatalos engedélyt kaptak tokenizált részvények értékesítésére az Egyesült Államokban. Az európai piac gyorsabban mozdul, de itt is folyamatosan változnak a szabályok, és újabb platformok jelennek meg a színen.
Felmerülnek kérdések a kockázatokról: vajon a felhasználók tisztában vannak-e vele, mit birtokolnak valójában? Hogyan hat a hétvégi alacsonyabb likviditás, mi történik, ha a tokenizált piacok túlnövik a hagyományos tőzsdéket? Mások az előnyöket hangsúlyozzák: a szélesebb hozzáférhetőséget, a folyamatos kereskedést és a DeFi-integráció lehetőségeit. Hová vezet ez a fejlődés? Milyen hatással lesz a hagyományos pénzügyi piacokra?
