Sokan próbálkoznak az egyedi betűrajzokkal, azonban a folyamat során számos buktatóval kell szembenézniük. Ebben az anyagban a szerző egy nézői logótervet dolgoz át, amely egy végtelen szimbólumot és a Lux szót ötvözi, különös hangsúllyal az egyedi „E” megalkotásán.
A kreatív folyamat közben előkerülnek azok a problémák, amelyek a legtöbb tervezőt érintik: hogyan lehet a betűk jellemzőit összhangba hozni a választott fonttal, miként lehet elkerülni a tipográfiai elcsúszásokat. A kihívás nemcsak az, hogy esztétikailag harmonikus legyen a rajz, hanem hogy technikailag is megfeleljen a profizmus szintjének.
Felmerül a kérdés, mennyire fontos a részletek letisztázása, például a vonalvastagságok, sarkok vagy akár a kiegészítő motívumok finomhangolása. Hogyan kerülhető el, hogy egyetlen egyedi betű kiugorjon a kompozícióból, vagy éppenséggel disszonanciát okozzon a teljes szómegoldásban?
