2022 májusában a Terra nevű kriptoprojekt hatalmas összeomlása rengeteg befektetőt ért váratlanul, mintegy 40 milliárd dollárt törölve el néhány nap alatt a piacról. Ez az összeomlás az egész kriptopiacot megrázta, jelentős árfolyamzuhanásokat előidézve, és számtalan kérdést hagyva maga után a rendszer sebezhetőségéről és a mögöttes mechanizmusokról.
Kezdetben a Terra ökoszisztémát két kulcstoken, a LUNA és az UST alkotta. Az UST egy algoritmikus stabilcoin volt, árfolyamát a dollárhoz kötötték, miközben a LUNA segítségével igyekeztek ezt az értéket fenntartani. Az Anchor Protocol platformján keresztül akár 20%-os kamatok is csábították a befektetőket UST-ben való lekötésre.
Kritikusok már korábban figyelmeztettek arra, hogy a magas hozamok és az algoritmikus stabilcoin mögötti logika hosszú távon fenntarthatatlan lehet. Ennek ellenére sokan hittek a rendszerben, részben Do Kwon, a projekt karizmatikus társalapítójának magabiztos fellépése miatt.
A piaci bizonytalanságok kiéleződésekor az Anchorból és más platformokról indult nagyméretű kivonások elindították azt a lavinát, amely végül a LUNA hiperinflációjához és az UST árfolyamának elszállásához vezetett. A dominóhatás eredményeként más nagy piaci szereplők is bedőltek, befektetők tömegei vesztették el megtakarításaikat, sőt, a kriptovilágon túl is felmerültek jogi következmények, például a Do Kwon ellen kiadott elfogatóparancsok.
A történet felveti a kérdést, hogy miként lehet megelőzni a hasonló összeomlásokat, mennyire biztonságosak az algoritmikus stabilcoinok, és mi vár a szabályozások, valamint az érintett szereplők jövőjére.
