Ha az ember a Naprendszerről gondolkodik, általában egy lapos korongként képzeli el, amelyen a bolygók rendezett pályákon keringenek a Nap körül. Ez a feltevés már gyermekkorunktól meghatározza az elképzeléseinket, de vajon miért ilyen „rendezett” minden, és honnan ered ez a rendszer? A magyarázat a Naprendszer keletkezéséhez, valamint a gáz- és porfelhők önszerveződő folyamataihoz vezet vissza, ahol az ütköző részecskék egyre rendezettebb mozgásokat eredményeznek, míg kialakul a protoplanetáris korong és elindul a csillagok, bolygók és holdak létrejötte.
Érdekes kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy vajon mindegyik bolygó tényleg pontosan egy síkban mozog-e, és mit figyelhetünk meg más csillagrendszerekben vagy akár galaxisok szintjén hasonló önszerveződő mintaként. Felmerül a rejtély, hogy a Jupiter miért nem vált csillaggá, és hogy mi is pontosan egy barna törpe vagy egy protocsillag.
Az űrszondák által felfedezett távoli határok és az olyan fogalmak, mint a Hill-szféra vagy az Oort-felhő, új dimenziókat adnak a Naprendszer valódi méretének értelmezéséhez. A méretek vizuális bemutatása – például a Nap 1 mm-es modelljén keresztül – segít érzékeltetni a távolságokat: a Plútó akár több méterre, az Alfa Centauri pedig kilométerekre lenne egy ilyen maketten.
A videó végén tíz gyakori félreértést mutatnak be a Naprendszerrel kapcsolatban, érintve a Nap működésének fizikai alapelveit, a bolygók helyzetét, hőmérsékletét, a gyűrűk és üstökösök eredetét, valamint a csillagászati távolságok skáláját is. Minden kérdés egy-egy izgalmas részletre világít rá, amelyekből megérthetjük, miért olyan különleges és összetett a Naprendszerünk.