Az elmúlt hetekben a világ legnagyobb technológiai cégei, mint például a Google és az Amazon, rendkívüli nyereségnövekedést jelentettek be, amelyek minden eddigi rekordot megdöntöttek. Ezeket az eredményeket a médiában rendszerint a felhőalapú szolgáltatások gyors növekedésének tulajdonítják.
Közelebbről vizsgálva azonban feltűnik, hogy a profit jelentős része nem a hagyományos üzletágakból származik, hanem rejtélyes pénzügyi sorokból, például „egyéb bevételekből”, amelyeket főként olyan tőkenyereségek tesznek ki, amelyek mögött az Anthropic nevű mesterséges intelligencia startup gyorsan növekvő értékelése áll. Itt a vezető befektetők, köztük a Google, a finanszírozási körök mozgatórugói lettek, így jelentős könyvelési nyereséget termelnek anélkül, hogy tényleges készpénzmozgás vagy árbevétel-többlet keletkezne.
A folyamat során a cégek olyan egyezményekkel és időzített befektetésekkel játszanak, amelyek révén saját maguk generálják a profitnövekedést, majd ezt visszaforgatják a cégbe, mint bevétel, például felhőszolgáltatási díjak formájában. Eközben a riválisok, köztük az Amazon, hasonló stratégiákat alkalmaznak, a számviteli szabályok pedig lehetővé teszik, hogy ezeket a mesterségesen felfújt eredményeket hivatalos pénzügyi jelentésekben is feltüntessék.
A kérdés adott: milyen hatása lehet ezeknek a körkörös pénzmozgásoknak és mesterségesen felfújt értékeléseknek az egész technológiai szektorra és a befektetők hitelességére? Van összefüggés a mesterségesen generált nyereség és a cégek gyorsuló piaci értéknövekedése között? Felmerül végül az is, hogy ezek a módszerek jogi vagy etikai kihívásokat vetnek-e fel a piacon.
