Az előadás a társasjátékok évezredes történetén keresztül vizsgálja, hogy miért maradnak fenn, miközben birodalmak és civilizációk eltűnnek. Meglepően sokrétű szerepet töltenek be: nem csupán egyszerű időtöltésként funkcionálnak, hanem társadalmi, spirituális és filozófiai jelentéssel is bírnak.
Felmerül a kérdés, hogy milyen mélyebb, rendszerszintű tudás rejtőzik a kedvenc játékainkban. A társasjátékok túlmutatnak a kulturális tárgyak kategóriáján, hiszen alkalmazkodni képesek új környezetekhez, társadalmakhoz, értelmezésekhez. Az előadó érdekfeszítő módon veti fel: mit jelent valójában a reziliencia egy rendszer számára, és hogyan kapcsolódik ez a tanulási és társadalomszervezési módszerekhez.
Rámutat arra, hogy a játékok szabályai, rendszerei és dinamikája bonyolult szerkezetet alkot, amely élő, folyamatosan változó közösségi tapasztalatot teremt. Ezenfelül számos izgalmas példát említ, például a kígyók és létrák játékának átalakulását vagy a játékon keresztül történő gondolkodás és tanulás lehetőségeit. Gondolatébresztő kérdésként merül fel: miként alkalmazhatnánk a játékrendszerek logikáját az oktatásban, üzleti életben vagy akár a várostervezésben?
