Kezdetben személyes visszaemlékezések és meghatározó gyermekkori élmények bontakoznak ki, melyekben a kíváncsiság és a természet megfigyelése kiemelkedő szerepet játszik. A felidézett történetek hangsúlyozzák, hogyan alakítja át a környezettel való kapcsolat a gondolkodásmódot és milyen hatással van arra, ahogyan a világ rendszereit értelmezzük.
A beszélgetések során felmerülnek a modern gazdasági rendszer problémái, különösen a lineáris, pazarló fogyasztás és az ebből fakadó környezeti károk. A résztvevők párhuzamot vonnak a természeti rendszerek önszabályozó, körforgásos működése és az emberi tevékenység egyirányú, hulladékot termelő folyamatai között. Megjelenik a kérdés: lehetséges-e, hogy a gazdaság alapelveit úgy alakítsuk át, hogy azok a természet körforgását tükrözzék?
Érdekes példák sorakoznak fel történelmi újrahasznosítási gyakorlatokról, valamint korszerű technológiákról, amelyek a természetes körforgás mintájára törekednek anyagokat újra felhasználni vagy átalakítani. A biomimetika koncepciója is fókuszba kerül: innovációk, amelyek élő szervezetek megoldásait alkalmazzák ipari és építészeti területeken.
Nagyszabású projektek és konkrét kezdeményezések illusztrálják, hogy az áttérés a körforgásos gazdaságra nem pusztán elmélet, hanem valós, megvalósítható gyakorlati modell. Felvetődik a kérdés, hogyan lehet a hulladék értékes alapanyag, és miként kapcsolható össze eltérő iparágak hulladék- és erőforrásfolyamata egy közös gazdasági hálózatban.
Végül gondolatébresztő felvetésekkel és analógiákkal kap figyelmet a szemléletváltás jelentősége, valamint az, hogy a túlzott növekedés helyett a természetből tanulva – korlátozott és bölcs növekedéssel – újraegyensúlyt teremthetünk a gazdaság és a Föld ökoszisztémái között.
