Képzelj el egy olyan gátat, amely magasabb, mint London legtöbb épülete; sőt, még Párizst és Szingapúrt is elhomályosítaná. Egy eddig a világ szegényebb országai közé tartozó közép-ázsiai ország, Tádzsikisztán, éppen ezen dolgozik: a világ legmagasabb gátját építi.
A Rogun-gát 335 méteres magasságával három atomerőmű energiáját képes előállítani, ezzel esélyt kínálva a régió gazdasági felemelkedésére és az áramhiány megoldására. A beruházás története egészen a Szovjetunió idejéig, 1976-ig nyúlik vissza, amikor elkezdődött az építkezés, ám politikai, gazdasági és földtani nehézségek miatt évtizedeken keresztül elakadt.
A szovjet időkben több hasonló gigalétesítmény született, mint a Bratszki-gát Szibériában vagy a Nurék-gát Tádzsikisztánban. Ezek kiemelt szerepet játszottak az energiaellátásban, és térségformáló erejük volt, ugyanakkor hatalmas emberi áldozatokkal jártak, például tömeges kitelepítésekkel.
Miért éri meg egy ország számára ilyen hatalmas rizikókkal és anyagi áldozatokkal járó projektbe kezdeni? Milyen társadalmi, gazdasági és környezeti feszültségeket rejt magában egy ekkora építkezés? Hogyan befolyásolja a szomszédos országokat, például Üzbegisztánt, ha egy ország képes kontrollálni a folyó vízhozamát? A videó ezeket az összetett és izgalmas dilemmákat mutatja be, miközben betekintést nyújt a mérnöki munkába, a helyi lakosság mindennapjaiba és a nagy geopolitikai összefüggésekbe.
