A Sagittarius A* és a Tejútrendszer közepén található szupermasszív fekete lyuk körüli események mindig izgalmat váltanak ki a csillagászok körében. Az S2 nevű csillag különösen közel kerül ehhez az égitesthez, és minden 16 évben óriási sebességgel száguldva kerüli meg a fekete lyukat.
Az S2 mozgásának figyelése közben a kutatók három markáns, infravörös fényből álló kitörést észleltek. Ezek a kitörések nem magából a fekete lyukból származnak, hanem annak környezetéből, ahol izzó gáz és plazma forog elképesztő sebességgel. Itt keletkeznek a mágneses mezők, amelyek energiájukat lenyűgöző villanásokban, úgynevezett flerekben szabadítják fel.
A tudósokat lenyűgözi, hogy ezeknek a flereknek az energiája sokszorosan meghaladja a Nap koronájának napkitöréseit. Megfigyeléseikkel képesek feltérképezni, hogyan helyezkedik el az akkréciós korong, vagyis a fekete lyuk körüli izzó gázkorong. Sőt, ez a tudás a földi kutatók számára is egyfajta útmutatást jelent ebben a kozmikus környezetben.
Felmerül a kérdés, vajon fenyegetik-e ezek a nagy energiájú kitörések a Földet, miközben 26 ezer fényév távolságból szemléljük őket. Eközben újabb meglepő kérdések is felmerültek: lehet, hogy nem is csak egyetlen fekete lyuk található a galaxis közepén? Lehetséges, hogy egy egész sereg, csillagtömegű fekete lyuk is kering láthatatlanul a középpont körül?
A Chandra űrtávcső adatai alapján csillagászok olyan rejtett fekete lyukakat próbálnak felderíteni, amelyek egy másik rendszer – úgynevezett röntgen kettősök – tagjaiként egy kísérő csillagot „vámpírként” elnyelnek. Ezek az energikus, röntgensugárzást kibocsátó kettősök újabb betekintést adnak a galaxisunk középpontjának sötét titkaiba.
