A kvantumelmélet számos különleges sajátossággal rendelkezik, mint például az összefonódás, a szuperpozíciók és az interferencia. Ezek közül néhányról kimutatták, hogy akár klasszikus modellek révén is visszaadhatók, de mások, például a Bell-féle korrelációk, ellenállnak minden klasszikus megközelítésnek.
A beszélgetés egyik központi kérdése az, hogy valóban létezhetnek-e olyan klasszikus elméletek, amelyek magyarázatot adnak a kvantumkorrelációkra, vagy éppen a bizonyított matematikai tételek, az úgynevezett „no-go tételek” miatt ez teljesen kizárt. A filozófiai dilemmák tovább mélyülnek, amikor a helyi okság és Leibniz elve kerül terítékre: vajon elfogadható-e, hogy olyan hatások létezzenek, amelyek gyorsabbak a fénynél, ha egyszer semmilyen kísérlet sem mutatja ki őket?
Különbséget tesznek az „influencia” és a „szignál” fogalma között is. Kriptográfiai példán keresztül világítják meg, miként lehet ok-okozati összefüggés két változó között anélkül, hogy ebből hasznosítható információáramlás lenne. Ez az analógia segít megérteni, hogyan tudnak bizonyos modellek szuperluminális (fénysebességnél gyorsabb) hatásokat feltételezni anélkül, hogy bármiféle detektálható üzenetközvetítés történne – ez azonban filozófiai szempontból komoly problémákat vet fel.
A videóban szó esik többek között a realista (ontológiai) modellkeretekről, a helyi okság fogalmáról, és a matematikában, illetve fizikában elterjedt gondolkodásmódról is. A beszélgetők kitérnek arra, hogy milyen logikai és módszertani előnyöket nyújtanak a no-go tételek a kvantumalapok kutatásában, miközben rávilágítanak a klasszikus és kvantumvilág közötti elméleti feszültségekre és filozófiai kérdésekre.
