Az El Niño időjárási jelenség most egy olyan időszakban tért vissza, amikor a globális hőmérséklet már 1,4 Celsius-fokkal magasabb az ipari forradalom előtti szinthez képest. Ennek hatására a szélsőséges időjárási események, mint az erdőtüzek Európában vagy a pusztító árvizek Indiában és New Yorkban, egyre gyakoribbá válnak, és a tudósok aggodalommal figyelik, milyen további következményeket hozhat az idei, rendkívül erős El Niño.
Szakértők hangsúlyozzák a Csendes-óceán jelentőségét az éghajlat és az időjárási mintázatok alakításában. Az El Niño során a Csendes-óceán felszíni vízhőmérséklete számottevően megemelkedik, ami példátlan mennyiségű energiát tárol a víztömegben, és ez rendkívüli erővel befolyásolja a globális időjárást.
Az El Niño nem új keletű jelenség: a múltban is hatalmas gazdasági károkat okozott, több ezer milliárd dollár veszteséget jelentve világszerte. A szakirodalom szerint a jelenlegi ciklus gazdasági hatásai tovább gyűrűzhetnek az elkövetkező években, hiszen a mezőgazdaságban és az ellátási láncokban tapasztalható zavarok globális szinten is érzékelhetők lehetnek.
Egyes régiók, például India és Nyugat-Afrika, különösen érzékenyek ezekre a változásokra, mivel gazdaságuk és élelmezésük jelentős mértékben függ a csapadéktól és a terméshozamtól. Mindez közvetlen hatással lehet az árakra, például a csokoládé drágulására, de a Panama-csatorna tranzitproblémáin keresztül az energiaárak alakulására is. Az El Niño tehát nemcsak lokális, hanem globális következményeket hordoz, melyek évről évre egyre jelentősebb gazdasági és társadalmi kihívásként jelentkeznek.
