Az 1980-as évek eleje a hidegháborús feszültségek újabb hullámát hozta el, amikor a szovjet és amerikai katonai vezetés állandó éberséggel figyelte egymást. Egyetlen téves jelzés vagy félreértés is katasztrofális következményekkel fenyegetett, miközben mindkét oldalon hatalmas nukleáris arzenált tartottak készenlétben.
Az események középpontjában egy szovjet katonai bunkerből dolgozó tiszt áll: Sztaniszlav Petrov, akinek éjszakai műszakja a szokásos nyugalom helyett váratlan riasztással kezdődött. Egy szovjet műhold nukleáris rakétaindítást érzékelt az Egyesült Államokból, ami azonnali válaszcsapást követelt volna a protokoll szerint.
A néző betekintést kap abba, miként működött a szovjet korai figyelmeztető rendszer, és mennyire függött a végső döntés egyetlen ember szakértelmétől, higgadtságától vagy akár megérzésétől. Felsejlik a kérdés: számíthat-e az emberi tényező, ha a technológia hibázhat?
Feszültségekről, félreértésekről és elhallgatásokról is szó esik, miközben a dokumentum végigvezeti a nézőt Petrov életének meghatározó éjszakáján: milyen dilemmákkal szembesült, milyen hatások érték őt, és hogyan befolyásolta a politikai légkör döntését.
A történet felveti, hogy vajon mennyi múlik egyetlen ember józanságán, amikor a világ sorsa a tét. A különböző narratívák és a későbbi feldolgozások is vizsgálják, hogyan emlékszik a világ Petrov cselekedeteire, és mennyire maradhat titokban egy ilyen kritikus pillanat szereplője saját hazájában.
