Dél-Korea fővárosába, Szöulba érkező utazók tapasztalataival indul az utazás: vízummentes belépés, egyszerű elektronikus ügyintézés, és az első benyomások egy igazi világvárosról. Az ikonikus Gwanghwamun tér és Sejong király hatalmas szobra mellett szó esik a koreai írásról és történelemről is, közben párhuzamokat vonnak Kína és Japán között, és kiemelik Szöul hegyvidéki fekvésének szépségét is.
A Gyeongbokgung-palota bebarangolása során felfedezik a hagyományos koreai építészet fonálszerű hálózatát, a történelmi kínai behatásokat, és különös figyelmet szentelnek az autentikus hangulatnak: csúcsos tetők, csendes kertek és több száz éves városfalak árnyékában. Felbukkan a múlt számos sebezhetősége is: háborús károk, tűzvészek, újjáépítések.
A Hanok falu szűk utcácskái a múlt század tradícióit és lakóházait őrzik – sok helyen szállások és butikok nyíltak, de az autentikus hangulat, a kifinomult építészeti részletek sosem vesznek el. Gasztronómiai kalandok sora következik: kimchi, bulgogi, és különböző raguk, mind pikáns, merész ízekkel.
Felfedezik a város közlekedési rendszerét is: T-Money kártya, metró, busz, gyors és kényelmes utazás. Az egyik kirándulás a Namsan-hegyre vezet, ahol sétaút, erődített városfal, és a híres N Seoul Tower vár, szerelemzárakkal, meglepő 7-Eleven boltokkal, valamint a „Squid Game” ikonikus figurájával.
A Namdaemun piac forgataga a multikulturális ételkülönlegességektől a ruházaton át egészen a kézműves szuvenírekig terjed – helyi életképek, kevés turistával, igazi helyi hangulattal. Az este pedig a fiatalok kedvenc bulinegyedében, Hongdae-ban folytatódik: utcazene, K-pop táncosok, arcade játékok, fotófülke, pezsgő éjszakai élet egészen hajnalig. A helyi ital, a soju is előkerül, és páratlan bulikultúrát tapasztalnak meg, amely még a dél-amerikai éjszakákat is túlszárnyalja.
Összefonódik a múlt és jelen: hagyomány és modernitás, nyüzsgő közterek, szürreális gasztróélmények és világvárosi lendület. Felvetődik, mennyire könnyű turistaként eligazodni, hogyan épül be a helyi életbe a technológia, és mi tud annyira magával ragadni egy olyan városban, amely egyszerre őrzi a történelmét és lüktet a kortárs kultúrától?