Milyen kihívásokkal jár, ha egy kis vállalkozás gyorsan növekedni kezd, és milyen kérdéseket kell feltennünk annak érdekében, hogy a megnövekedett terhelést kezelni tudjuk? A gyors példákkal szemléltetett bevezető után az előadó rávilágít, hogy a szoftveres skálázhatóság nem csupán a kapacitás növeléséről szól, hanem arról, hogyan mérjük és értelmezzük a rendszer terhelését és teljesítményét.
Különböző terhelési típusok kerülnek elő: egyszerre jelenlévő felhasználók, adatforgalom, írás-olvasás arány, vagy éppen egy váratlanul népszerű Instagram-poszt okozta hirtelen forgalomnövekedés. Ezeket részletesen elemzi, és bemutatja, hogy átgondolt monitoring és mérés nélkül nincs skálázhatóság – érzékletes példákkal, mint a konyhai kapacitás, parkolóhelyek, vagy az adatbázisok teljesítménye.
A videó ismerteti a vertikális (erősebb hardverek) és horizontális (szerverek számának növelése) skálázási stratégiák közötti különbséget, azok előnyeit és korlátait, valamint az interjúhelyzetekben szóba kerülő tipikus kérdéseket. Eközben megismerkedünk a rendszertervezés és teljesítménymérés kulcsfogalmaival: válaszidő, átbocsátás (throughput), hibaarány, csúcsterhelés vs. átlagterhelés, és az ezekhez kötött mérőszámok jelentőségével.
Végül egy átfogó, leegyszerűsített rendszerábrán keresztül szemlélteti a modern skálázható rendszerek összetevőit. Szó esik a cache-elésről, terheléselosztókról, microservice-ekről, üzenetsorokról (pl. RabbitMQ), eseményfolyamokról (pl. Kafka), valamint arról, hogyan kapcsolódik össze mindez a monitoring és megfigyelhetőségi (observability) rétegével.
Milyen tényezőket kell megfigyelnünk, és milyen döntéseket kell meghoznunk, ha egy szoftverrendszert szeretnénk hatékonyan skálázni? Mikor jó választás a vertikális skálázás, és mikor elengedhetetlen a horizontális megközelítés? Hogyan érdemes mérni és monitorozni egy rendszer teljesítményét, és melyek a legfontosabb mutatók, amelyekre figyelnünk kell?
