Szlovénia miniszterelnöke, Robert Golob nemrég bejelentette, hogy konzultatív népszavazást kezdeményez az ország NATO-tagságáról. Ez a lépés egy meglepetésszerű parlamenti vereséget követett, amelyet a védelmi költségvetést érintő törvényjavaslat körüli politikai zűrzavar váltott ki. Fontos megjegyezni, hogy a népszavazás nem lenne jogilag kötelező erejű, mégis heves belpolitikai vitákat és nemzetközi aggályokat eredményezett.
A háttérben a 2022-es választások óta feszült politikai helyzet áll, ahol Golob új liberális pártjával vette át a vezetést, de a kormánykoalíció gyorsan belső konfliktusokkal és botrányokkal találta szembe magát. Számos elmaradt reform és kormányzati baklövés miatt a kormány népszerűsége meredeken csökkent, miközben a koalíciós partnerek és ellenzéki erők igyekeznek megragadni a politikai lehetőségeket.
A NATO aktuális célkitűzései – köztük a védelmi kiadások drasztikus növelése – további feszültségekhez vezettek Szlovéniában, amely már így is az egyik legalacsonyabb GDP-arányos védelmi költségvetéssel rendelkezik a szövetségen belül. A népszavazási kezdeményezés elindítása során nemcsak a kormánykoalíción belüli törésvonalak éleződtek ki, hanem az ellenzék részéről stratégiai lépések is születtek, hogy tovább gyengítsék Golob pozícióját.
Nemzetközi kontextusban is komoly a visszhang, hiszen sokakban felmerül a kérdés: vajon hasonló folyamatok indulhatnak-e el, mint amelyek a Brexithez vezettek? Ezen túlmenően a közvéleményt is megosztja a kérdés, a társadalom szinte kettészakadt a védelmi kiadások növelésének ügyében, és a NATO-tagság támogatottsága is alacsony Szlovéniában. A videó végigvezeti a nézőket a bonyolult politikai játszmákon, és betekintést enged a különböző szereplők motivációiba.
