A történet az atombomba fejlesztésének döntő pillanataival indul, amikor a tudósok ráébrednek, hogy a tudásuk mekkora kockázatot hordoz. A Manhattan-terv néhány jelentős tudósa megpróbált tenni a nukleáris fegyverek alkalmazása ellen, de aggályaik nem jutottak el a döntéshozókhoz.
A tudomány történetében ismét előtérbe kerül az egzisztenciális veszélyek kérdése: a szintetikus biológia, vagyis mesterséges biológiai rendszerek létrehozása újabb határhoz érkezett. Egyre több tudós figyelmeztet arra, hogy hamarosan képesek leszünk megalkotni a földi élet fordított kémiai tükörképét, azaz az úgynevezett tükör-életet. De vajon mi történik akkor, ha sikerül életet létrehozni eltérő kiralitással – olyan molekulákból, amelyeket sem az emberi szervezet, sem más földi élőlények nem tudnak felismerni, elpusztítani vagy ellenőrizni?
A biológiai evolúció során az élet kiralitása – egyszerűbben »kéz-szerűsége« – kritikus jelentőségű volt. Ha azonban tükör-élet ébred, annak egyensúlyát nem fenyegetné semmiféle természetes ragadozó vagy kórokozó. Mik lehetnek a következményei annak, ha egy ilyen szervezet megszabadul a természetes korlátoktól, és akadálytalanul szaporodik?
Bár a tükör-élet potenciális orvosi vagy ipari haszna nem elhanyagolható, számos elismert kutató már arra figyelmeztet: katasztrofális ökológiai következményekkel vagy akár a földi élet eltörlésével is járhat egy kisebb laboratóriumi hiba, rosszindulatú szándék vagy emberi mulasztás. A nemzetközi szakértői jelentés komoly kérdéseket vet fel: vajon meddig mehet el az ember a tudományos kíváncsisággal? Milyen információk hordoznak már valós veszélyt önmagukban is?
Az etikai dilemmák, az infohazard fogalma és a tudományos felelősség határai mind központi téma: van-e értelme kutatni valamit pusztán a tudásvágyért, ha az egész civilizációt fenyegetheti? Ezek a feszítő kérdések uralják a videó gondolatmenetét.
