A modern ipari társadalom szinte minden területén fontos szerepet játszanak a szénhidrogének: az üzemanyagtól a műanyagokig, a gyógyszerektől a kenőanyagokig. Sokszor azonban elfelejtjük, hogy ezek többsége valójában napenergián alapul – ősi napfényen, amelyet föld alá temetett élet formált át évmilliók alatt kőolajjá, földgázzá és szénné.
A kémikusok és mérnökök ma már képesek ugyanezeket a molekulákat néhány óra alatt ipari reaktorokban újraalkotni, szintetikus úton, akár közvetlenül a levegőből származó szén-dioxiddal és vízzel, megújuló energiából. Felmerül a kérdés: miért ne gyárthatnánk saját üzemanyagunkat és nyersanyagainkat, függetlenül a földrajzi kincsektől?
A videó feltárja, miként nyerhető ki hidrogén a vízből, hogyan vehetünk fel szén-dioxidot akár a levegőből, akár ipari forrásokból, és miként egyesíthetjük ezeket energia segítségével metánná, benzinné vagy akár műanyaggá – mindezt a Sabatier-, illetve Fischer-Tropsch-reakciókon keresztül. Az is kiderül, milyen logisztikai, gazdasági és környezeti kérdéseket vet fel a szintetikus üzemanyag: mennyire energiahatékony, valójában mennyire karbonsemleges, és mikor éri meg leginkább a használata?
A videó foglalkozik azzal is, hogy az emberiség történetében a szénhidrogének forrása mindig földrajzi, technológiai és hatalmi kérdés is volt: az olajmezők elhelyezkedése döntő lehetett háborúkban, gazdaságpolitikában is. Vajon egy olyan jövő, ahol a napenergiából és a levegőből bárhol gyárthatunk üzemanyagot, hogyan változtatná meg az ipart, a geopolitikát, sőt, akár a Földön túl, a bolygóközi technológiák fejlesztésének lehetőségeit?
