A
A
  • Angol
  • Magyar
  • 100 perc

Szimuláció vagy valóság? Donald Hoffman és a világegyetem titkai

Létezik-e a valóság a megfigyelőn túl, és mit jelent, ha a világunk tényleg csak egy szimuláció? Donald Hoffman kognitív tudós és Tom Bilyeu beszélgetnek a tudat, a fizika és a számítástechnika határterületeiről.

A beszélgetés középpontjában az a provokatív és gondolatébresztő kérdés áll, vajon a világegyetem, amiben élünk, egy szimuláció-e, és ha igen, mennyiben szerkeszthető a „kódja”. A műsorban elhangzik, hogy a modern fizika – beleértve a kvantummechanikát és Einstein relativitáselméletét – bár forradalmi keretet ad a világ leírására, nem képes választ adni arra, mi az „észlelő” szerepe. Még soha nem létezett olyan univerzális, tudományosan elfogadott modell, amely leírná a megfigyelő működését. Ezt tartják a tudomány nagy hiányosságának.

Felmerül, hogy a téridő (spacetime) nem alapvető, hanem csak egy „headset”, egyfajta virtuális interfész, amelyen keresztül érzékeljük a valóságot. Egyre több elméleti fizikus keres olyan matematikai struktúrákat – például pozitív geometriákat –, amelyek a téridőtől függetlenül képesek leírni fizikai jelenségeket, és amelyekből a téridő csak származékos jelenségként jelenik meg.

Az adás során példaként hozzák fel a videojátékokat, amelyekben csak az renderelődik, amit a játékos megfigyel – analógiaként a kvantummechanika mérési problémájára, ahol a valóság csak akkor „dönt” bizonyos tulajdonságokról, ha azt megfigyelik. Ez vezet ahhoz a kérdéshez, hogy vajon mi történik a „headset” levétele után: mi lehet az abszolút valóság?

Szóba kerül a tudat (egy vagy több tudat létezése), a szabad akarat, valamint az a gondolat, hogy a valóság valójában egyfajta végtelen változattal bíró matematikai rendszer, ahol az észlelők, tapasztalatok és azok változásai matematikailag is precízen modellezhetők, például Markov-láncokkal. Az is szóba kerül, hogy ha megértjük, hogyan működik ez a „szoftver”, akkor valóban „csodákat” vihetnénk véghez a saját terünkben.

Megfogalmazódnak kérdések arról is, hogy mitől lehetnének „tudatosak” a mesterséges intelligenciák, illetve hogy az érzékelő alany nélkül vajon létezhet-e bármi is a világban. Az adás végén hangsúlyos, hogy az egész gondolkodásmód empirikusan tesztelhető, és a következő évek áttörést hozhatnak egy alapvetően új tudományos paradigma kialakulásában.