A
A
  • Angol
  • Magyar
  • 9 perc

Szerb–kínai rakétavásárlás és a balkáni feszültségek újjáéledése

Szerbia új, kínai rakétavásárlása és a balkáni katonai szövetségek újból kiélezték a régióban régóta húzódó ellentéteket.

A Balkán-félszigeten ismét feszültség mutatkozik Szerbia és a szomszédos államok között, különösen azután, hogy Szerbia kínai szuperszonikus rakétákat vásárolt, ezzel elsőként Európában. Aleksandar Vučić szerb elnök e lépést azzal indokolta, hogy szerinte Horvátország, Albánia és Koszovó támadást tervez ellenük, miután ezek az országok katonai együttműködési megállapodást kötöttek tavaly.

Közben a térség közelmúltbeli történelmét is felidézi a videó: Jugoszlávia felbomlása után több háború is lezajlott, mint a horvát függetlenségi háború vagy a koszovói konfliktus, amelyek máig hatással vannak a kapcsolatokra. Azóta ugyan a régió országai próbálták normalizálni viszonyaikat, de a fegyverkezési verseny újra felpörgött, különösen Szerbia részéről, amely diverzifikált katonai beszerzésekkel erősítette meg haderejét.

Az is kiemelt kérdés, hogy Szerbia a nyugati integráció és az orosz–kínai kapcsolatok között próbál egyensúlyozni. Míg több szomszédos állam a NATO-hoz közeledett, Szerbia vegyes forrásból – például Kína, Oroszország, Franciaország vagy Izrael – szerzi be katonai felszereléseit.

A környező országok vezetői tagadják a támadási szándékot, viszont Horvátország figyelemmel kíséri a szerb fegyverkezést, különösen a kínai rakéták beszerzését. A videó említi a politikai retorikát is, amely szerint a külvilággal való konfliktus felvetése belpolitikai érdekeket szolgálhat. Kiemeli, hogy Kína egyre erőteljesebben jelenik meg a térség gazdasági, sőt, most már biztonságpolitikai szereplőként is.