A beszéd személyes élménnyel indít: egy kelet-berlini kávéházban, ahol a szabadság hiánya kézzelfoghatóvá válik egy fojtott, figyelemmel terhelt légkörben. Ez az élmény formálja a gondolkodást az autoriter rendszerek és a véleményszabadság elnyomása kapcsán.
További példákon keresztül ismerhetjük meg a világ különböző részein jelen lévő elnyomást: Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok demokratikus rendszerének gyengülése kerül szóba. Felmerül az a kérdés, miért érzik úgy sokan, hogy mindez nem érinti őket, illetve miért válik közönnyé az ilyen hírek hallgatása.
A szabadságot a mindennapi nyugati élet kiváltságaival állítja szembe: szabad választási lehetőségek, demonstráció, és a szeretet szabad megélése. Ezek az értékek azonban nem mindenhol érvényesülnek.
Feldolgozásra kerül a szabadság filozófiai öröksége is: Locke, Kant, Hannah Arendt és Habermas tanai, valamint ezek aktualitása. Arra is kitér, hogy a biztonság fogalma hogyan vált gyanússá a liberális gondolkodásban, és hogyan felejtődött el a szabadság védelmének szükségessége.
Felvetődik, hogy a liberális demokráciák sebezhetőségének oka nem az értékeik gyengesége, hanem az, hogy elfelejtették ezek intézményi és gyakorlati védelmét. A szabadság szerinte csak akkor jelent valamit, ha biztonsággal párosul, és mindenkinek szerepet kell vállalnia a demokratikus rendszerek védelmében.
