A beszélgetés elején a résztvevők laza hangulatban boncolgatják, vajon a Switch 2 konzol valóban képes-e a harmadik féltől származó portok futtatására, és milyen minőségűek ezek az átiratok. Számos példát hoznak, némelyek kifejezetten sikeresek, mások viszont problémásabbak – például néhány előzetes verzió vagy demó, melyek gyenge teljesítményt mutattak.
Külön érdekesség, hogy miként változott a játékok futási minősége a megjelenés előtti próbaverziókhoz képest, valamint mennyire támadják a rajongók a tesztelőket és fejlesztőket, ha egy-egy játék nem a várakozásoknak megfelelően fut. A résztvevők több „rossz” port példát is megemlítenek, de ezekből most, a Switch 2 startjához közeledve, szerencsére kevés akad.
Szemléletesen beszélnek specifikus címekről, például a Cyberpunk, Hitman, Split Fiction vagy a Wild Hearts játékokról, kiemelve, mennyi kompromisszumra van szükség a platformon, és hogyan alakul a vizuális minőség, a képfrissítési ráta vagy épp a tömegjelenetek sűrűsége. Az is szóba kerül, hogy bizonyos címek nem készülnek el Switch 2-re, kérdéseket vetve fel a konzol technikai korlátairól és a fejlesztési prioritásokról.
Folyamatosan visszatérő kérdés: vajon a jövőben hány grafikai kompromisszumra lesz szükség, mennyire befolyásolja a fejlesztők tapasztalata a portok minőségét, és milyen lesz majd a kínálat, amikor a platform már kiforrottá válik?
