Svédország hosszú ideje kitart saját valutája, a svéd korona mellett, annak ellenére, hogy jogilag kötelezett lenne az euró bevezetésére. Számos más uniós ország – például Dánia, Csehország, Magyarország, Lengyelország és Románia – hasonló utat követ, és továbbra is megtartja nemzeti valutáját és központi bankját.
Az utóbbi időszakban a korona jelentős volatilitása miatt mind több közgazdász és politikai elemző javasolja, hogy Svédországnak érdemes lenne újra megfontolnia az euró bevezetését. A gazdasági gyengülés, az infláció növekedése és a valuta vásárlóerejének romlása felerősítette a témát a politikai napirenden.
Felmerül a kérdés: miért nem csatlakozott Svédország eddig az eurózónához, és milyen gazdasági, illetve politikai érvek szóltak a kimaradás mellett? Megvizsgálják azokat az aggodalmakat, amelyek a monetáris szuverenitás elvesztésével vagy az export-versenyképesség gyengülésével kapcsolatosak, ugyanakkor bemutatják azokat a véleményeket is, amelyek szerint az euró stabilitást és befolyást adhatna az országnak.
Az elmúlt évek gazdasági nehézségei, a korona gyengülése és az infláció ráirányítják a figyelmet egy újabb referendum lehetőségére, miközben a politikai pártok és a lakosság véleménye jelentősen megosztott. A döntést alapvetően a közelgő választások eredménye és a kormány szándékai befolyásolhatják.
