1963 novemberében Izland déli partjainál halászok egy szokatlan kénszagot észleltek, amely egy tengeri vulkánkitörésből származott. A kitörés eredményeként új földdarab, Surtsey szigete jött létre, amelynek születését tudósok nagy érdeklődéssel követték.
Különösen érdekes kérdés, hogyan alakul ki az élet teljesen új földterületen. Kezdetben a sziget teljesen steril volt, így kiváló lehetőséget kínált arra, hogy követhető legyen, miként jelennek meg az első növények és állatok – vagyis hogyan fejlődik ki egy ökoszisztéma a semmiből. Elsőként a pionír növényfajok, majd madarak, végül pedig rovarok jelentek meg, mind hozzájárulva a sziget talajának és élővilágának létrejöttéhez.
A szigeten zajló események ráirányítják a figyelmet arra is, milyen sokat számít az ember önkéntelen beavatkozása – akár egy egyszerű növény magjának elültetésével is megváltozhat egy fejlődő ökoszisztéma folyamata. Surtsey így nemcsak ökológiai laboratórium, hanem modellként szolgálhat arra is, hogyan alakulhatott ki maga az élet a Földön egykoron, vulkanikus szigetekhez hasonló körülmények között.
A tudósok továbbra is kutatják a szigetet, hogy feltárják az élet keletkezésével és fejlődésével kapcsolatos újabb kérdéseket, miközben a sziget lassan, de biztosan zsugorodik az évek folyamán.
