A Superman 2025 című film kapcsán a Nostalgia Critic különös hangsúlyt fektet a karakter ikonikus múltjára, valamint arra, hogy mennyire nehéz új perspektívát találni egy ilyen ismert hőshöz. Felmerül, hogyan lehet egyszerre hűnek maradni a klasszikus szellemhez, miközben kreatív változtatásokkal is próbálkoznak. Az alkotók dilemmája: mennyi változtatást bír el egy legenda, és hol húzódik a határ a modernizáció és a nosztalgia között?
Külön figyelmet kapnak a szereplők: David Kornsweet Supermanje a karakter fejlődésének új irányát hozza, Nicholas Hoult Lex Luthorja szokatlanul harsány, miközben Lois Lane és Jimmy Olsen is új értelmezést kapnak. A film elhagyja az eredettörténetet: a történet már egy meglévő, összeszokott hős-csapat kapcsolataira épül, és rögtön az akciók közepébe repít.
A nosztalgián túlmenően a kommentátor felveti, mennyire működnek az újszerű, helyenként komikusan felnagyított elemek (például a Superman robotok vagy a központi szerepet kapó Krypto kutya). Ezenkívül a modern filmes világ geopolitikai kérdései, Luthor tech-milliárdos mentalitása, illetve a különféle szuperhős csapatdinamika is terítékre kerülnek.
A cselekmény során egymást érik a látványos jelenetek és a sokrétű, többszálas történetvezetések. Kérdések merülnek fel az örökség, identitás, felelősség és a múlt öröksége kapcsán. Vajon sikerülhet egy új univerzumot ilyen összetett háttérrel elindítani? Miben lehet más, humorosabb és emberibb ez a Superman, mint az eddigiek? Mindezek mellett a szerző ironikusan és szellemesen világít rá a film túlzásaira, tanulságaira és vitatható döntéseire.
