Az emulációs készülékek világa izgalmas, sokszínű, de olykor meghökkentő meglepetéseket tartogat. Ebben az összeállításban számos olyan Super Console X klón jelenik meg, amelyek kétes minőségű utánzatokat, szokatlan funkciókat és furcsa elnevezéseket mutatnak be. Egyes modellek már a dizájnjukkal visszahozzák a régi konzolok hangulatát, miközben megdöbbentő kompromisszumokat követelnek a felhasználótól mind a hardver, mind a szoftver szintjén.
Felmerülnek kérdések a készülékek eredetiségéről, a belső felépítésük kreativitásáról, valamint a mellékelt tartozékok (mint például kontrollerek) használhatóságáról. Több példánál is előfordul, hogy a vezérlő már az első használatkor hibás vagy kényelmetlen, ami jelentősen csökkenti a játékélményt.
A menürendszerek átgondoltsága, az előre telepített játékok sokfélesége és a rendszerstabilitás mind-mind megkérdőjeleződnek az egyes modellek esetében. Különösen érdekes, hogy ezek között a konzolok között találunk olyan megoldásokat, ahol a funkcionalitás vagy a dizájn a végletekig leegyszerűsített vagy éppen túlbonyolított.
Több készüléknél előkerülnek kevéssé ismert vagy éppen nagyon furcsa megoldások, például alternatív kapcsolók, lemezeket utánzó kartonlapok, és olyan játéklisták, amelyek alapján nehéz eldönteni, mit is kínál valójában a gép. Mindeközben a felmerülő technikai problémák, például hanghibák, gyenge emuláció, vagy akár a magyar helyesírási hibák is tovább színesítik ezt az eklektikus képet.
A bemutatott konzolok valódi kérdése, hogy vajon megéri-e ezeket beszerezni, mennyire működőképesek a mindennapokban, és biztosítanak-e élvezhető játékélményt a korai retró emulátorokat keresők számára?
