Sun és Moon karakterei központi szerepet kapnak a Mimic történetében, most azonban a Secret of the Mimic révén sok új részlet derül ki kapcsolatukról. Kiderül, hogy ezek a szereplők sokféle módon fonódnak össze a Mimic múltjával és jelenével, szimbolikus minijátékok és fontos események által.
Az elbeszélés újabb rétegeket tár fel: animatronikus programok, mint M1 és M2, valamint azok kapcsolata Fiona, Edwin és David családi tragédiájával. A történet során változatos szimbolikák, maszkok és tárgyak vezetnek el a Mimic identitásválságához, miközben a programok közötti párhuzamok, mint Sun és Moon dualitása, hangsúlyos elemként jelennek meg.
Felvetődik a kérdés, hogyan lehetne megfékezni a Mimic-et, amikor több oldalról is ellentmondásos és gyakran erőszakos viselkedést tanúsít. Az Eclipse karakterének megszületése, valamint Brahms altatódalának kettős jelentése bemutatja, hogy a megoldás kulcsa az ellentétes erők egyensúlyba hozása lehet, ugyanúgy, ahogy a zene ellenpontjaiban működik.
A narráció során szóba kerül, miként tükröződnek a felnőttek közötti emberi konfliktusok a programozott karakterekben, és hogyan válnak ezek a történetben szimbólumokká. Speciális szerepet kapnak a rejtett üzenetek a kódokban és a digitális örökség, amelyek révén a múlt tovább él a jelenlegi eseményekben.
Miközben fény derül az egyes karakterek motivációira és traumáira, az is felmerül, hogy a múlt eseményeinek következményeit milyen módon lehet a jövőben orvosolni, és vajon lehetséges-e újra egyensúlyt teremteni a Mimic világában.
