Majdnem egy évtizeddel az eredeti Strider után a Capcom egy arcade folytatást is kiadott, de egy kevésbé ismert, 1990-es Strider 2 című játék is napvilágot látott az US Gold gondozásában, amely kizárólag otthoni számítógépekre és konzolokra jelent meg. Ez a verzió anélkül készült el, hogy a Capcom bármit is hozzátett volna, az alapjáték licencének felhasználásával fejlesztette ki a brit kiadó.
A fejlesztők kiléte rejtélyes maradt, ám egyes fórumokon megszólaló résztvevők révén kiderül, hogyan alakult át egy eredetileg más célból készülő játék Strider 2-vé. A szoftverre hatalmas nyomás nehezedett, emiatt gyorsan, kapkodva fejezték be, részben újrahasznosítva az eredeti Strider grafikai és zenei elemeit.
A videó a játék különböző platformváltozatait elemzi: a Commodore 64, Amstrad CPC, Commodore Amiga, ZX Spectrum, Atari ST, Sega Game Gear, Sega Master System, valamint Sega Mega Drive/Genesis átiratokat. Mindegyik verzió más-más technikai és játékmeneti kihívásokkal szembesíti a játékost, a kezelhetőségtől kezdve a látványvilágon át a hangzásig, gyakran előfordulnak technikai hibák és frusztráló megoldások.
A videó bemutatja, hogy a Sega konzolos átiratok már inkább megidézik az eredeti Strider hangulatát és játékmenetét, mégis mindegyik kiadás bővelkedik kompromisszumokban – legyen szó nehézségről, vizuális megoldásokról vagy játéktartalomról.
Felmerül a kérdés: vajon ezek a sietve kiadott, változó minőségű Strider 2 verziók képesek voltak-e valódi élményt nyújtani a rajongóknak, és melyik változat emelkedik ki közülük, ha egyáltalán?
