Az esemény középpontjában a „stressz paradoxon” áll: miközben a stressz negatív hatásait sokan ismerjük, gyakran nem vesszük észre, hogy bizonyos formái akár támogatóan is hathatnak az életünkre. Egy gyors tempójú, zsúfolt hétköznapokkal jellemezhető korszakban a stressz gyakorlatilag elkerülhetetlenné vált, mégis rengeteg tévhit él róla: vajon tényleg csak árt, vagy hasznunkra is válhat?
A beszélgetés során Dr. Aditi Nerurkar, a Harvard orvosa és szerzője saját tapasztalatait is megosztja: hogyan alakult ki benne az érdeklődés a stressz iránt, és miként vált saját kihívásai miatt szakértővé e témában. Kiderül, milyen jeleket figyeljünk magunkon (akár testi, akár lelki szinten), és milyen kérdéseket érdemes feltennünk ahhoz, hogy megtanuljuk megkülönböztetni a segítő, adaptív stresszt a káros hatású, maladaptív verziótól.
A könyvén keresztül öt lépéses szemléletváltó módszert mutat be, amelynek célja, hogy kiutat kínáljon a túlélő üzemmódból. Szó esik többek között a tudatos légzés szerepéről, a testtartás és a figyelem jelentőségéről, valamint arról, hogyan érdemes a digitális világunkhoz viszonyulni, hogy a technológia ne még stresszesebbé, hanem kiegyensúlyozottabbá tegyen bennünket.
Felmerül az is, hogy a modern társadalom kollektív szinten hogyan birkózik meg az egyre nagyobb stresszszinttel, és hogy milyen hatást gyakorolnak a közösségek, illetve a jelenlegi rendszerek az egyének jóllétére. Mit jelent ma a „reziliencia”, és miért szükséges átértékelni a szó mögött rejlő elvárásokat? Továbbá érdekfeszítő kutatási adatokról hallhatunk a magányról, a kimerültség modern formáiról és a szervezetünk folyamatos alkalmazkodóképességéről.
