A
A
  • Angol
  • Magyar
  • 55 perc

Stranger Things 5. évad: Nosztalgia és csalódottság keveréke az új epizódokban

A Stranger Things ötödik évadának második felét elemző kritikában csalódottság és nosztalgia keveredik: a beszélgetők az eredeti karakterek háttérbe szorulását, a cselekmény önismétlését és a sorozatban tapasztalható motiválatlan fordulatokat emelik ki.

Ebben a kritikus hangvételű beszélgetésben a résztvevők a Stranger Things ötödik évadának második felét, vagyis az 5., 6. és 7. epizódot elemzik. Felidézik, hogy bár a sorozat korábbi részei nagy lelkesedést váltottak ki, mostanra jelentősen csökkent az elégedettségük a történettel kapcsolatban. Aggályokat fogalmaznak meg a karakterek fejlődésével és a sztorielemek ismétlődésével kapcsolatban.

A diskurzus egyik fő témája, hogy az eredeti, jól megszokott szereplőgárda háttérbe szorult, miközben kevésbé érdekes új karakterek, mint például Holly vagy Derek, egyre több figyelmet kapnak. Ezáltal bomlik a megszokott dinamika, ami régen a sorozat erejét adta. A beszélgetők csalódottsággal figyelik a főbb karakterek, például Eleven, Hopper vagy Will korlátozott szerepét, és hiányolják azt a feszültséget, ami a korábbi évadokat jellemezte.

További érdekes felvetés, hogy a veszély és izgalom helyett a sorozat mostanra egyfajta önismétlésbe, helyenként öncélú drámába és túlzottan biztonsági játékszabályokba fordult. Az elhangzó vélemények kitérnek társadalmi kérdésekre is, mint például a karakterek identitásának bemutatása vagy az új szereplők funkciója, azonban konszenzus van abban, hogy a cselekmények motivációi gyakran elnagyoltak vagy logikátlanok.

Felmerül a kérdés, vajon képes-e a záróepizód visszanyerni a régi lendületet, illetve hogyan hat majd a sorozat összértékelésére az, hogy sok nézőben csalódást okoztak a legutóbbi epizódok. Szó esik arról is, hogy a franchise túlzott mérete és üzleti érdekek háttérbe szorítják az eredeti történetmesélést és karakterdrámát.