Stevie Wonder zenei világának komplexitása sokak számára jól ismert, különösen a harmóniák és akkordok viszonylatában. Ebben az elemzésben azonban egy olyan dal kerül a középpontba, ahol a megszokottól eltérően nem csak a harmónia, hanem a ritmika, vagyis az ütemmutató is szokatlanul bonyolult szerepet játszik.
A videó bemutatja, hogyan váltakoznak a különböző ütemjelzések: a kiinduló 4/4-es alap után a fő téma rögtön 5/4-re ugrik, majd visszatér a 4/4-hez, sőt, még 3/8-as és 3/4-es szakaszok is feltűnnek. Ezek az állandó ritmikai váltások különös energiaváltásokat teremtenek a zenében, megnehezítve az előadók dolgát és megzavarva a hallgatók megszokott ritmusérzékét is.
A szerkezetben a harmónia változásait is mélyrehatóan elemzik. Különlegesen izgalmas, hogy amikor a ritmus bonyolódik, a harmónia is egyre izgalmasabbá válik, például sus2 akkordok, pedálhangok és egész hangú skálák használata révén. Ezek együtt komoly feszültséget és várakozást keltenek a hallgatóban.
A hangszerek szerepe és a zenészek közreműködése is fókuszba kerül, például szó esik Michael Sembello gitárosról, aki egy híres popsláger mellett ebben a komplex jazz-fúziós alkotásban is kiemelkedő szerepet játszik. Az instrumentális karakter, az ének hiánya és a hangsúlyos gitárjáték mind-mind tovább növelik a mű különlegességét.
