Steve Bannon beszélgetésében erőteljesen körvonalazódik a populista, nacionalista politikai nézőpont szerepe az Egyesült Államok jelenlegi helyzetében. A párbeszéd során Bannon kritikusan szól a jelenlegi gazdasági és politikai rendszerről, amely szerinte inkább a nagyvállalatok érdekeit szolgálja a hagyományos kapitalizmus helyett. Sokszor utal történelmi példákra, és azt hangsúlyozza, hogy a közemberek mindig is kulcsszerepet játszottak a válságok megoldásában.
Az interjúban visszatérő témaként jelenik meg a „politikai háború” gondolata, valamint az, hogy a jelenlegi korszakot forradalminak tartja technológiai, geopolitikai és pénzügyi szempontból egyaránt. Társadalmi feszültségek és lehetséges civil konfliktusok kerülnek szóba, illetve az ellenzék reakciója is. Felvetődnek olyan dilemmák, mint a változás iránya: forradalom vagy evolúció, illetve milyen szerepe, felelőssége van egy mozgalmi vezetőnek a társadalmi feszültségek kezelésében vagy szításában.
Hangsúlyosan kerülnek előtérbe a populista mozgalmak sikerei Európában is; szó esik a Brexitről, a Front National (Franciaország), az AfD (Németország), a Lega (Olaszország), a Vox (Spanyolország) és más jobboldali pártok erősödéséről. Bannon említi, hogy ezek a mozgalmak tanulhatnak egymástól, illetve hogy a közös ellenség az elithez kapcsolható hatalmi körökben keresendő.
A hosszabb távú politikai stratégia és az amerikai alkotmány lehetőségei is fókuszba kerülnek, különös tekintettel arra, hogyan látható egyesek számára Donald Trump esetleges harmadik elnöki ciklusa. Vitára adnak okot a jogi és etikai határok, illetve az, hogy miként lehet politikai nézeteltéréseket demokratikus módon mederben tartani.
