Az égen keringő űrszemét mennyisége rohamosan növekszik, és ez egyre több veszélyt jelent a műholdak és űreszközök számára. A növekvő kockázatok közé tartoznak az ütközések, a légkör szennyezése, sőt egy olyan láncreakciószerű katasztrófa is, mint a Kessler-szindróma, ami az emberiség űrbeli tevékenységét is veszélybe sodorhatja.
A közelmúltban Elon Musk vállalata, a SpaceX engedélyt kapott arra, hogy megduplázza a Föld körül keringő Starlink műholdak számát, ráadásul ezek az űreszközök mostantól még közelebb működhetnek bolygónkhoz. A Starlink célja a gyors és elérhető vezeték nélküli internet biztosítása olyan területeken, ahol másképp nem lenne gazdaságos a hálózat kiépítése. Ennek azonban ára van: a műholdak alacsonyabb pályán jobban ki vannak téve a geomágneses viharoknak, és élettartamuk végén a légkörbe lépve égnek el – újabb környezeti aggályokat felvetve a légszennyezéstől az ózonréteg károsodásáig.
A piac telítődése gyorsul: miközben az Egyesült Államok Szövetségi Kommunikációs Bizottsága (FCC) további ezreknek adja meg a pályára állítási engedélyeket (például az Amazon és a Logos cégeknek), Kína 200 000 új műhold elhelyezését jelentette be. A fokozódó verseny nem csupán üzleti, hanem geopolitikai kérdéseket is felvet: egyre több ország törekszik saját infrastruktúra kiépítésére, hogy ne legyen kiszolgáltatva mások technológiájának.
Mindezek következtében a már üzemelő műholdaknak egyre gyakrabban kell pályamódosító manővereket végrehajtaniuk az ütközések elkerülése érdekében. Mégis, minden újabb ütközés még több törmeléket termel, ami tovább növeli a veszélyt. Bár kísérletek folynak az űrszemét összegyűjtésére, ezek jelenleg főként a nagyobb és könnyebben nyomon követhető darabokra koncentrálnak, miközben a sokkal veszélyesebb apró törmelékek továbbra is komoly problémát jelentenek.
Felmerül, vajon van-e kiút ebből a spirálból? Vajon a technológiai fejlődés vagy a szabályozás tud érdemi változást hozni, vagy az emberiség kénytelen lesz együtt élni a fokozódó űrforgalom veszélyeivel? Ezekre a kérdésekre keresik a választ szakértők, cégek és országok egyaránt.
