Az elmúlt hetekben egy egyszerű, medve alakú bögre körül hatalmas őrület alakult ki, amely megmutatja, mennyire érzékeny a társadalom a hirtelen fellángoló fogyasztói trendekre. Emberek tömegei álltak sorba Starbucks üzletek előtt hajnalok hajnalán, bízva abban, hogy megszerezhetik ezt az egyedi terméket, sokan pedig hajlandóak voltak akár erőszakos jelenetekig is elmenni a bögréért.
Az online platformokon hamar megjelentek a hőzöngések és az újabb kérdések: vajon tényleg ekkora volt a kereslet, vagy a cég szándékosan teremtett hiányt, hogy így gerjessze a vásárlási lázat? Sokan sérelmezték, hogy néhány üzletben mindössze egyetlen példány volt elérhető ebből a bögréből. Közben a termék az internetes piactereken máris borsos árakon kelt el, és a hamisítványok is szinte azonnal megjelentek.
A Starbucks helyzete egyébként sem túl stabil: zárásokkal, növekvő versenytársakkal és egyre gyakoribb kritikákkal szembesülnek. Az új bear cup bevezetése nemcsak marketinges húzás, hanem egy fájdalmasan kétségbeesett próbálkozás is, amellyel a cég igyekszik a reflektorfényben maradni. Felmerül a kérdés: miért választja a vállalat újra és újra a botrány és hiány köré épülő figyelemfelkeltést, ahelyett hogy innovatívabb vagy minőségibb termékekkel próbálná megőrizni pozícióját?
Érdekes összehasonlítást jelent más modern italtrendek és márkák felemelkedése, például a Luckin Coffee megközelítése Kínában, ahol a szolgáltatás és ár gyorsan magával ragadja a piacot. Eközben Amerikában a Starbucks elveszíteni látszik korábban ikonikus státuszát, egyre több kritikát kap a bolti élmény, az árak és a minőség miatt is.
A videó több oldalról vizsgálja, hogyan hat a fogyasztói pszichológiára a mesterséges hiány, a FOMO-jelenség (fear of missing out), illetve hogyan változott meg a Starbucks imázsa és fogyasztói kapcsolata az elmúlt években. A végső válaszokat elkerülve a tartalom izgalmas kérdéseket vet fel az attention economy, a viralitás és a túlhájpolt termékek világáról.
