Az elmúlt években a Spotify hatalmas növekedést produkált: 2024-ben először vált nyereségessé, miközben több százmillió előfizetővel büszkélkedhet. A sikersztori mögött azonban súlyos problémák húzódnak: rendszeres botrányok, folyamatos perek és visszatérő vádak azért, mert kihasználja az előadókat, és vitatott módszerekkel osztja el a jogdíjakat.
A jogdíjak elosztása jelentős feszültséget kelt: míg egyes platformok a ‘user-centric’ rendszert alkalmazzák, a Spotify a ‘pro rata’ megközelítést választotta, amelyben a bevételek nagy része a legnépszerűbb előadókhoz, illetve a hozzájuk tartozó lemezkiadókhoz kerül – gyakran a globális toplisták szereplőihez. Az átlagos zenész számára így szinte lehetetlen tisztességes jövedelmet szerezni a platformon keresztül.
További árnyoldalként merülnek fel olyan gyanúk és oknyomozó riportok, amelyek szerint a cég mesterségesen generált, „nem létező” előadók zenéit tolja a népszerű lejátszási listákon, hogy nagyobb részt tarthasson meg a jogdíjakból. Ezek mögött az előadók mögött gyakran nincsen valódi alkotó, hanem megbízott zeneszerzők és álnevek állnak.
A legújabb fejlemény, hogy a Spotify audiokönyvekkel bővítette kínálatát. Ezzel hivatalosan is „csomag” szolgáltatássá vált az előfizetés, ami jelentősen csökkenti a dalíróknak és jogtulajdonosoknak járó kifizetések mértékét, s ez újabb pereskedéseket és vitákat indított útjára a kreatív szakmán belül.
Többek között arra is rámutat a videó, hogy a streaming szolgáltatások kényelme jelentősen átalakította az iparágat – de továbbra sem világos, hogy a jelenlegi modell hosszú távon mennyire fenntartható vagy méltányos az alkotók számára.
