Régi horrorfilmek, videojátékok és kultuszjátékok világába vezet a Splatterhouse sorozat bemutatása. A narrátor személyes élményeit osztja meg arról, miként olvadt egybe számára a filmek sötét világa és a videojátékok izgalma: a különleges atmoszférájú Splatterhouse játékok gyermekkori kíváncsiságát is kielégítették. A sorozat bőven merít a horrorfilmek ikonikus karaktereiből és szörnyetegeiből, ötvözve ezt saját, groteszk világával.
Feltűnik Rick, a főhős, aki különböző játékokban próbálja megmenteni szeretteit borzalmas lényektől, miközben minden epizódban egyedi élmények várják: platformer és beat ’em up stílus váltakozik, sőt, egy paródiát is kapunk chibi-grafikával, nyilvánvaló filmes utalásokkal. A játékok híresek vizuális túlkapásaikról, szaftos vérről-görcsökről, a hátborzongató helyszínek pedig egyszerre idézik Lovecraft, Carpenter és a slasher-filmek világát.
Külön érdekesség, hogy a technikai korlátok ellenére is minden port, konzolos vagy arcade változat igyekezett kompromisszummentesen visszaadni az eredeti Splatterhouse hangulatát. Ezt a horror-játék élményt a mai napig sokan értékelik, főleg a TurboGrafx-16 és PC Engine változatok kapcsán. Zeneileg, látványban és játékmenet szempontjából is egyedi ízt adtak a sorozatnak.
Az epizódok fejlődésével fokozatosan nyíltabb és összetettebb játékmenet tárul elénk: egyes verziókban már a döntéseknél is számít, hogy melyik családtagot sikerül megmenteni, és ezek a választások a befejezésekre is hatással vannak. Az utolsó fejezet, a 2010-es Splatterhouse pedig egy modern akciójáték formájában élesztette újjá a sorozatot rengeteg vérrel, intenzív metállal és lehengerlő főhősökkel, miközben visszautal az előzményekre is.
