A dinoszauruszok világában sosem volt hiány vitákból, hiszen már a 19. század híres „Bone Wars” ellenfelei óta folyamatosan ütközik a tudósok véleménye. A Spinosaurus körül kialakult nézeteltérések különösen izgalmasak, mivel ez a ragadozó évtizedeken át maradt rejtélyes és különös teremtmény: hatalmas test, krokodilszerű koponya, elveszett fosszíliák és újabb meglepő felfedezések jellemzik történetét.
A kutatók sokáig úgy gondolták, hogy a Spinosaurus nagyrészt szárazföldi életet élt, ám egyre több bizonyíték utal arra, hogy félig vízi életmódot is folytatott. De mit jelent pontosan „félig vízi” dinoszaurusznak lenni – a sekély vízben gázoló nagy madárra vagy gyorsan úszó vadászra kell inkább gondolni?
Az elmúlt évtizedekben új leletanyagok, köztük a marokkói Kem Kem csoportból előkerült csontok, felvetették, hogy a Spinosaurus anatómiája és életmódja a vártnál jóval vízhez kötöttebb lehet. Egyedülállóan sűrű csontjai, rövid combcsontja, esetleges úszóhártyás lábai, sőt a kifejezetten evezős szerepű, rugalmas farka mind-mind annak lehetőségét vetik fel, hogy ez a ragadozó aktív úszóként is megállta a helyét.
A kutatók azonban továbbra sem értenek egyet abban, hogy mennyire alkalmazkodott a vízi környezethez. Egyesek szerint a koponya és farok szerkezete, illetve a csontok mintázata is a vízi vadászat mellett szól, míg más paleontológusok szerint az állat csak sekély vízben, partközelben vadászott, azaz sosem volt igazán ügyes úszó. Ezek a viták a tudományos folyamat lényegét tükrözik: az újabb és újabb leletekre és technológiákra várva maradnak nyitottak a nagy kérdések.
A történet felveti, hogyan bővítették ki a dinoszauruszok az általuk elfoglalt ökológiai fülkéket, beleértve a víz mint élőhely meghódítását is. Az adaptációk, amelyek Spinosaurust egyedivé teszik, ma is megfigyelhetők leszármazottaiban, például a madaraknál. A tudomány napjainkban is folyamatosan újabb kihívások elé állítja a kutatókat, míg a Spinosaurus alakja továbbra is élénken foglalkoztatja a közönséget és a szakmát egyaránt.
