A
A
  • Angol
  • Magyar
  • 10 perc

Spanyolország gazdasági szárnyalása és a hozzá kapcsolódó kihívások

Spanyolország innovatív bevándorláspolitikája, a turizmus megújulása és a külföldi befektetések együttesen új lendületet adnak az ország gazdaságának – ugyanakkor komoly társadalmi kihívások merülnek fel.

Madrid, Spanyolország fővárosa ma a növekvő gazdasági siker egyik központja, ahol egy dinamikus művészeti élet, fejlődő pénzügyi szektor és állandóan bővülő lakosság találkozik. Ez a fellendülés azonban nem kizárólag Madrid története: az ország különböző városai is saját sikertörténeteiket írják.

Európában Spanyolország kiemelkedő teljesítményt nyújt, különösen a gazdasági növekedés terén, fő szomszédaival – Németországgal, Franciaországgal, Olaszországgal – összehasonlítva is. Ugyan a számok impozánsak, sokan mégsem érzik a gazdasági bővülés pozitívumait, ami társadalmi elégedetlenséghez és politikai megosztottsághoz vezet.

A fejlődés motorjai között kiemelkedik a növekvő bevándorlás: számos újonnan érkező főleg Latin-Amerikából érkezik, magas képzettséggel és vállalkozó kedvvel bővíti a munkaerőpiacot. Ez különösen a turizmusban és a szolgáltatási szektorban jelentős, melyek most kulcsszerepet játszanak a növekedésben.

A GDP közel 14%-a származik a turizmusból, a szektor ráadásul jelentős munkahelyteremtő. Mindeközben a Covid-járvány világosan megmutatta a turizmusfüggőség veszélyeit, így Spanyolország igyekszik diverzifikálni gazdaságát. Ebben segítenek az EU Next Generation alapjai, valamint a külföldi – köztük főleg kínai és amerikai – befektetések.

Az IT-, bank- és zöldenergia ágazatok jelentős fejlődést mutatnak, egyre több vállalat fektet be az országban. Ugyanakkor számos strukturális kihívás továbbra is fennáll: az emelkedő megélhetési költségek, a lakáspiaci feszültségek, a magas ifjúsági munkanélküliség és a politikai fragmentáltság mind hatással vannak a jövő kilátásaira.

Felmerül, hogy a jelenlegi növekedés mennyire fenntartható, és vajon melyik irányba fordulhat a spanyol gazdaság, ha a külső és belső problémákat – például eladósodottság, társadalmi elégedetlenség vagy klímaváltozás – is figyelembe vesszük.