A 19. század végén a Karib-térség politikai feszültsége meghatározó szerepet játszott az Egyesült Államok és Spanyolország közötti viszony kiéleződésében. Kuba függetlenségi törekvései, a spanyol kolonizáció hanyatlása és az amerikai gazdasági és politikai érdekek találkozása újabb konfliktushoz vezetett. Különösen az amerikai sajtó dramatizált tudósításai és a politikusok expanziós ambíciói játszottak meghatározó szerepet az események alakításában.
Az Egyesült Államok politikai vezetése sokáig diplomáciai megoldásokat keresett, miközben egyes csoportok azonnali katonai beavatkozást követeltek. Az USS Maine hajó havannai felrobbanása és a diplomáciai incidensek végül közvetlen háborúhoz vezettek. A harcok Kuba mellett a Fülöp-szigetekre és Puerto Ricóra is kiterjedtek, ahol helyi felkelők, amerikai és spanyol erők összecsapásai zajlottak.
A hadviselés új technológiákat, fegyvereket és szervezési nehézségeket is felszínre hozott, miközben a felek számos ellentétes céllal, belső vitákkal és eltérő háborús tudósításokkal szembesültek. A helyi lakosság pozíciója, a függetlenségi mozgalmak, valamint az USA gyarmatosítási tervei tovább árnyalták a konfliktust.
A spanyol–amerikai háború olyan kérdéseket érint, mint az imperializmus, a függetlenségi törekvések, a médiamanipuláció, és a gyarmatbirodalmak bukása. Számos történelmi ellentét és ideológiai vita bontakozik ki a konfliktus során, a végeredmény pedig új geopolitikai viszonyokat teremt a nyugati féltekén és a Csendes-óceán térségében.
