Rekordméretű tőzsdei bevezetés előtt áll a SpaceX, amely 555 555 555 részvényt kínál eladásra, egyenként 135 dolláros áron. Ezzel a lépéssel a vállalat teljes értékelése elérheti az 1,77 billió dollárt, amely hatalmas érdeklődést keltett mind az intézményi, mind a kisbefektetői körökben. A nyilvános részvénykibocsátás (IPO) körüli izgalmak és kételyek keverednek, hiszen sokan hatalmas árfolyamemelkedést, mások botrányos piacnyitást jósolnak.
A beszélgetések során többek között arról gondolkodnak, hogy a tradicionális és a kriptopiaci befektetők mennyiben keresztezik egymást az IPO körül, milyen árazási mechanizmusok érvényesülnek, illetve mennyire lesz fair az árfolyam felfedezése a tőzsdén. Szóba kerül a retail befektetők pozíciója, a nagy alapkezelők stratégiája, valamint az IPO piachoz kapcsolódó félelmek és spekulációk, például a túl nagy napindulási árfolyamugrások, vagy hogy a kicsik esetleg rosszul járnak.
Érdekes vitát szül az is, hogy a SpaceX valójában miben érdekelt: a többség rakétacégként tekint rá, miközben egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az AI-fejlesztések, adatközpontok, és az olyan új termékek, mint a Grok nyelvi modell vagy a vállalat XAI üzletága. Felmerül a kérdés: valójában mesterséges intelligenciába fektetnek-e a befektetők, nem pedig űripari technológiába?
A vállalat irányításáról, az IPO egyedi feltételeiről — például az egyszeri ármeghatározásról —, illetve Elon Musk sajátos szerepéről is szó esik. A diskurzust áthatja az a narratíva, hogy Musk valójában nemcsak technológiai újító, hanem nagy történetmesélő is, aki befektetőket és közönséget egyaránt magával tud ragadni.
