A Shadow Labyrinth című játék egészen új megközelítésben mutatja be a Pac-Man ismert univerzumát, sötétebb és hátborzongatóbb hangulatban. A történet középpontjában egy amnéziás kardforgató áll, akit egy másik dimenzióból idéznek meg, hogy segítsen Pucknak—a klasszikus karakter japán nevén—kiszabadulni egy ellenséges bolygóról. Az elbeszélés rejtélyes párbeszédekkel, sci-fi zsargonnal és technoblabla rétegekkel operál, miközben a főhős befolyása korlátozott marad, és a játékos többnyire csak sodródik az eseményekkel.
Az alkotás a Bandai Namco legendás múltjára is számos utalást tesz: feltűnnek DigDug, Galaga és Galaxian ellenségek, valamint Bosanian NPC-k és a Zevia sorozat emlékei. Ezek a nosztalgikus elemek egy közös, United Galaxy Space Force idővonalba illesztik be a történetet, új perspektívát adva az ismerős karaktereknek és helyszíneknek. Mégis, az izgalmas világépítés ellenére a párbeszédek és a játékélmény sokszor egyhangúnak tűnhetnek.
Játékmenet szempontjából a Shadow Labyrinth egy 2D-s Metroidvania, amelyet labirintusszerű térképek, titkos ösvények, lassú fejlődési lehetőségek és sajátos platform- és harci mechanikák határoznak meg. Az eleinte lineáris játékidő később egyre szabadabbá válik, amikor a játékos több irányban is felfedezhet, de az elnagyolt pályakialakítás, a repetitív ellenfelek és a nehezen átlátható térkép kihívást, illetve nehézségeket rejtenek magukban.
Különös színfoltot jelentenek az autentikus Pac-Man pillanatok: egyes pályákon közvetlenül irányíthatóvá válik a sárga gömb, klasszikus falánk módra, a legendás Waka Waka hangokkal aláfestve. Ezek a jelenetek frissességet visznek a játékmenetbe, de irányításuk gyakran nehézkes. A hagyományos Pac-Man labirintusok modern remixeként jelennek meg a játék dinamikusabb, színesebb pályái, időkorlátos kihívásokkal és új ötletekkel.
Mindeközben a játék a kihívásaival is küzd: a harc monoton ellenségekkel, pontatlan találati dobozokkal és szerencsétlenül elhelyezett ellenőrzőpontokkal néha frusztrálóvá válik. Az egyedi ötletek ellenére így felmerül a kérdés, sikerült-e valóban újat alkotni a 45 éves karakter történetéhez, vagy a nosztalgia és a merész újítások vegyítése inkább zavarossá tette az élményt.
