A videó a Sony egyik kevéssé ismert, de technikailag érdekes eszközét, az RM-65 Synchro távvezérlő egységet mutatja be. Ennek segítségével a ’80-as évek elején lehetővé vált, hogy a lemezjátszót és a kazettás magnót automatizáltan, szinkronban működtessük egy speciális vezetéken keresztül.
Felidézi, hogyan lehetett akkoriban CD-ről vagy lemezről kazettára átmásolni kedvenc zenéinket, és milyen manuális folyamatokat jelentett ez, például a felvételek folyamatos felügyeletét és a zeneszámok közötti váltogatást. Bemutatja, milyen pluszt jelentett e folyamat automatizálása egy olyan kiegészítővel, amely korábban elérhetetlen kényelmet nyújtott otthoni zeneválogatások készítéséhez.
Kiderül, hogy ehhez a rendszerhez kompatibilis eszközökre is szükség volt – például bizonyos Sony kazettás deckekre és lemezjátszókra, amelyek támogatták a vezetékes távvezérlőt. Az eszköz műszaki részletein és használatának példáin keresztül elgondolkodhatunk azon, mennyire volt innovatív az ilyen típusú egyedi megoldás a maga idejében, és hogy miként alakultak a zenehallgatási és -rögzítési szokások a digitális kor beköszönésével.
Az anyag megmutatja azt is, hogy az RM-65 milyen munkát vett le a felhasználó válláról, ugyanakkor rávilágít, hogy ezek a megoldások mennyire voltak időszakhoz kötöttek, és hogy a fejlődő technológia új készülékeket és lehetőségeket hozott magával.
