San Francisco egyik leggyorsabban növekvő pénzügyi technológiai startupját, a SoFi-t eredetileg peer-to-peer diákhitel-szolgáltatásként alapították, amely az USA elit egyetemei köré szerveződött. Alapítói azt a piaci rést célozták meg, hogy az érdemes hallgatók és végzettek kedvezőbb feltételek mellett kapjanak hitelt, miközben a sikeres öregdiákok is jó hozamhoz jutnak biztonságosan.
Az alapítás után néhány éven belül a SoFi óriási tőkét szerzett, és agresszíven bővítette szolgáltatásait, majd vezetőválságba került, amikor alapítóját személyes botrány miatt eltávolították. Helyére Anthony Noto került, aki komoly Wall Street-i tapasztalattal rendelkezett, de inkább „operátor”, mint újító karakterrel kezdte el átformálni a céget.
Irányítása alatt a SoFi klasszikus banki stratégiát követett: portfóliója háromról tizenkét termékre bővült, a diákhitelektől kezdve az online bankszámlákon és kriptobefektetéseken át a vállalkozásoknak nyújtott hitelekig. Látványos növekedést produkált mind ügyfélszámban, mind árbevételben, és rövid időn belül a nagy amerikai bankok közé nőtte ki magát.
A gyors siker ellenére az elmúlt időszakban befektetői aggodalmak merültek fel. Az értékelés hirtelen bezuhant, miközben kritikák is megjelentek az agresszív könyvelési és pénzügyi megközelítések miatt. Feltűnt egy kemény hangvételű jelentés is, amely a cég pénzügyeit és valós teljesítményét kérdőjelezte meg, így a SoFi egykori „sztárja” gyanússá vált a Wall Street szemében.
A Forbes részletesen vizsgálja, miként jutott el a SoFi a szárnyalástól a bizalmi válságig, milyen dilemmákkal néznek most szembe a vezetők és befektetők, valamint hogy a cég inkább klasszikus bank vagy tech-úttörő marad-e a jövőben.
